Vörösvári Újságban megjelent cikk EGYNAPOS ÖLTÖZŐBEZÁRÁS – ÉS A TANULSÁGOK
Zá
Zárt öltözőépület fogadta 2012. szeptember 19-én az NB-II-es bajnokságban szereplő vörösvári U-13-as és U-15-ös labdarúgó csapatokat, ellenfeleiket és a játékvezetőket. Utóbbiak végül a sporttelepen található Klubház raktárhelyiségében öltöztek át, és dacára annak, hogy az elzárt pályahitelesítési iratot nem tudták megtekinteni, levezették a mérkőzéseket. Jóindulatukat ezúton is köszönjük.
Az ügy nagy port vert fel az érintett gyerekek szüleinek a körében, és nyilván nem maradt szó nélkül a labdarúgás világában sem. Többen tiltakozó levelet küldtek a polgármesternek, létrejött egy honlap, ahol összegyűjtötték ezek egy részét, s akadt, aki felháborodásában még Orbán Viktor miniszterelnöknek is írt egy levelet az esettel kapcsolatban.
Vihar kerekedett a vörösvári öltöző körül.
Mi volt hát a bezárás előzménye, és mi lett az ügy folytatása?
Gromon István polgármester a PUFC elnökségi tagjaitól az említett nap reggelén értesült arról, hogy az öltözőhöz az önkormányzat tudta és engedélye nélkül több személynek is van kulcsa, s így az öltözőbe ellenőrizetlen, szabad bejárása. Elmondása szerint ezt követően vagyonvédelmi okokból döntött az azonnali zárcsere és az átmeneti bezárás mellett, ugyanakkor kifüggeszttetett egy feliratot, rajta egy, az öltöző nyitásával-zárásával átmenetileg megbízott személy telefonszámával. Az intézkedés azonban egybeesett egy bajnoki fordulóval, és emiatt sokan kellemetlen helyzetbe kerültek.
A polgármester az esetet követően gyors megoldást ígért. Egy héten át a műszaki osztály munkatársai nyitották és zárták az öltözőt, majd munkába állt az új öltözőgondnok, aki naponta délután 2-kor kinyitott, és este bezárt. Október 3-tól az öltözőgondnok napi hat órában dolgozik, tehát du. 2-től este 8-ig folyamatosan jelen van a sporttelepen, nyitja, zárja, takarítja az öltözőt, valamint felügyeli a ki- és belépést.
Nos, ennyi az események rövid, a részletekre nem kiterjedő összefoglalása.
Az intézkedéseket persze lehet vitatni, s ezt többen meg is tették.
Most pedig az ügy történeti hátteréről
A rendszerváltás előtt községi finanszírozásban volt a sportpályának gondnoka és szertárosa. Más nem, mert évtizedekig egy fillérnyi felújítás, fejlesztés sem történt, de legalább mindenki tudta, hogy a füvet lenyírják, a pályát felvonalazzák, a szerelést pedig kimossák. S sokáig ennyi elég is volt.
A rendszerváltást követően mindegyik önkormányzat megpróbált valamit kezdeni a sportpályával. 2006-tól intenzíven elkezdték fejleszteni a sporttelepet (öltözőépület, füves nagypálya lelátója, futópálya, műfüves pálya borítása), és a magántőke is beruházott a pályán (pl. műfüves pálya alapja, műfüves pálya körüli kerítés). Gromon István felhívta rá a figyelmet, hogy az elmúlt hat évben nagymértékű ingatlanfejlesztés történt a sporttelepen – több, mint a korábbi években bármikor – összesen közel 40 millió forint értékben (az említetteken kívül elkészült a komplett játszótér, a kis műfüves pálya, a labdafogó hálók, a Viacolor járdák, a szaletli). Az önkormányzat hat éve világos koncepció alapján fejleszti és üzemelteti a sportpályát: az infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése az önkormányzat feladata, a létesítmények használatáért pedig a használók térítési díjat fizetnek.
S akkor a tanulságok
Noha az ingatlanfejlesztésben kétségtelenül előrébb léptek, az üzemeltetetésbe eddig mindegyik önkormányzatnak – a mostaninak is – beletörött a bicskája. Többféle elképzelés alapján próbálkoztak, de még egyik sem ért el megnyugtató eredményt.
A vezetés- és szervezéselmélet szerint egy cégvezető vagy tulajdonos a következő alapfeladatokat látja el: célkitűzés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés, beavatkozás.
Persze lehetne ezt tovább is finomítani, de a lényeg ez. A vörösvári önkormányzatok eddig – föltehetően kényszerű okokból – legföljebb csak a célkitűzésig és a végrehajtatásig jutottak el. De a sporttelep üzemeltetésének ellenőrzésére, a folyamatok értékelésére és a beavatkozásra (egészen a mostani öltözőbezárásig) nem került sor.
A kirobbant ügy világosan megmutatja, hogy az utánpótlás-labdarúgásnak fontos szerepe van a vörösvári emberek életében. Az önkormányzat számára tehát tulajdonosként és a sportélet fejlesztése miatt is lényeges, hogy ezt a kérdést rendezze. Kár, hogy erre csak most, és így kerülhet sor.
Biztos, hogy az önkormányzat és a civil sportszféra közötti jobb kommunikációval ez a probléma megelőzhető lett volna.
Remélem, hogy ezt követően a felek közötti többoldalú kommunikáció megjavul, és végre az önkormányzat is megtalálja a módját, hogyan működtesse jól és hogyan fejlessze tovább a sporttelepet.
Ha ez sikerül, akkor az öltöző körüli vihar még hasznot is hozhat. Ha nem… abba bele sem merek gondolni.
Bölcs belátást és jó munkát kívánok minden érintettnek.
Várhegyi Ferenc